Ez a fiatal műfaj az 1980-as években Nyugat Afrikában, a portugál gyarmatokon (Angola) alakult ki. Zenei- és egyben táncstílus is, ötvözi az angolai és más afrikai stílusok zenéit a Francia Antillákról származó autentikus zoukkal.
A digitális zene adta lehetőségeket olyannyira kiaknázza, hogy újabb és újabb válfajok születnek, a tánc pedig ezzel arányosan eszméletlen sebességgel fejlődik.

Mára több ágazata is népszerűvé vált, az „eredeti” vagy tradicionális Kizomba, az Urban Kiz, a Senzi Kiz és a NeoKiz. Természetesen ehhez a kultúrkörhöz is tartoznak egyéb tánc stílusok, mint a Semba, a Kuduro, vagy a Tarraxa.

A kezdetekben csak zenei stílust jelölt a kifejezés (különböző zenei elemek és ritmikák összességét nevezték így), később megszületett maga a tánc is. A zenére jellemző a játékosság, a stílusok közötti szabad váltás(lásd Salsa zene közben a Son, a Cha-cha, a Rumba, az Orishas, vagy a Bachata zenei elemeit, mint zenei betétet, is használhatják, átemelhetik).
A kubai Salsa mint tánc, a kubai sonból vette figurabázisát erős danzás hatással, sokat kapott az afro-kubai folklór- és vallási táncokból is. Később, attól függően, merre vált ismertté és népszerűvé, tovább keveredett más zenei- és táncstílussal, ebből jöttek létre a különböző salsa variánsok is, mint a New York Style, a Los Angeles Style, Kolumbiai Salsa és a Miami-Style Salsa. Akár páros(Casino) akár szóló(Suelta) vagy körtánc(Rueda de Casino) formáját nézzük, mind ugyanarról szól, célja a felhőtlen szórakozás, a jókedv, a kikapcsolódás.
Jellemző rá a vezető és követő közötti „csábító játék” laza, indirekt flört. Ezt a stílust „elvek, vagy szabályok nélküli tánc”-nak nevezik, mivel itt minden mozdulat megengedett és külön jlelentéstartalommal bír, a tánc a táncos személyiségéből, belső szabadságából és a zene és a partnere által inspirált érzések interpretációjából fakad.